|
| |||||||||||
|
Honlap
| ||||||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
| Khankendi | (26.12.1991) |
| Khojaly | (26.02.1992) |
| Shusha | (08.05.1992) |
| Lachin | (17.05.1992) |
| Khojavend | (02.10.1992) |
| Kalbajar | (3-4.04.1993) |
| Aghdara | (07.07.1993) |
| Aghdam | (23.07.1993) |
| Jabrail | (23.08.1993) |
| Fizuli | (23.08.1993) |
| Gubadli | (31.08.1993) |
| Zangilan | (30.10.1993) |
| 20 % - (17.000 km2) | |
| Közlemény |
|
Şəhid Əhməd Abdullayevin ailəsinə yardım məqsədilə bankda hesabı
Bank hesabı:
RamilSafarov.info saytı erməni dilinə tərcümə olunur. Tərcümədə köməklik göstərə biləcək tanışlarınız varsa əlaqə yaratmağınızı xahiş edirik. Anonimliyik tam qorunacaq üzdəniraqların dili olduğuna görə. Məqsəd erməni həqiqətlərini məhz ermənilərə çatdırmaqdır. info@ramilsafarov.info |
A 20-ik század kezdetétől fogva az örmények sok céget hoztak létre amivel pénzt hozhattak be A merikából és más keresztény államokból.Kevés török volt az USA-ban és ez esélyt adott az örmény diaszporának.De senki nem kutatta hogy Örményország valóban keresztény vagy nem.Ez a könyv megsemmisiti az eszményeket a független állam épitéséről.Az örménység leglényegesebb jellemvonásáról akik a "valódi keresztényeknek" tartják magukat szól ez a könyv.Ezek az ötletek Samuel A Weems Örmény valóságok cimü könyvéből valók.
Samuel A Weems egy ügyvéd és biró volt az Arkcansas állambeli Hazen körzetből.Doktori diplomát szerzet jogból az Arkanzaszi jog egyetemen.A városi tanácsban dolgozott és kiválasztották az alkotmány megfogalmazására.A helyi napilap ujságirójaként sok cikk szerzője volt és egy igazi utazó.Londonban Párizsban,Rómában,Moszkvában,Isztanbulban és Washingtonban gyüjtött információkat amig e könyvet irta.A szerző mint a nagy örmény szélhámoságot bemutató széria első részeként utalt könyvére és kinyomtatta 2003 Áprilisában de hirtelen meghalt a könyve kinyomtatása utánn.
Az oldalunk kutatása erről az irórol és könyvéről is fog szólni.Folytatása következik...
Forrás:''Ulu Zengezur'' napilap.![]()
Jerevánban megemlékezéseket,ünnepségeket tartottak Talat pasa török államférfi meggyilkolásának 85-ik évfordulóján,akit Soqomon Teyleryan örmény terorista gyilkolt meg 1921-ben Berlinben.Ezeket az ünnepségeket a "Dashnak styun" parlamenti párt vezette. E párt képviselője a külügyi bizottság elnöke Armen Rustamyan szavai szerint az örmény emberek a legszebb és legigazabb tettet ünnepelik történelmükben e napon. Négy éve szobrot emeltek Soqomon Teyleryannak.
Nagyon nehéz R Safarovot S Teyleryanhoz hasonlitani.Mivel S Teyleryan egy terror szervezet tagja volt mig R Safarov a NATO szervezet tisztje,ezenkivül S T előre kitervelte tettét mig R Safarov felindulásból cselekedett.ST megölte Talat pasát mivel az török volt,mig R Safarov megölte Q Markaryant mivel az sértegette őt és hazáját.
De az eredmények nagyon érdekesek S Teyleryant felmentették pár nap alatt adig R Safarov életfogytiglan büntetést kapott.
Amig S Teyleryant és több száz örményt nemzeti hősként ünnepelnek,szobrokat
emelnek nekik megemlékeznek rólluk minden évben,addig a rokonai,témogatói által
R Safarovnak szánt támogatást,szeretetett "cinkoságnak" tekintik az
örmények.Emlékszem egy esetre amikor láttam mindezt:a Nemzeti polgári
kezdeményezés nevü szervezet társadalmi összejövetelt szervezett Jerevánban.A
volt ombudszman Larisa Alaverdiyan beszédet tartott és beszámolt egy érdekes
esetről:elmondta ,hogy egyszer beszédet tartott az Örmény parlamentben,és
megkérdezték tölle,hogy mi az ombudszman fegyvere,ereje? L Alaverdiyan a
nemzetközi jogot véve alapul azt felelte:"megmutatni a szégyent"!A parlament
akkori alelnöke azt kérdezte erre:"hogyan akarsz olyasmit mutatni ami nekünk
nincs"?![]()
1981 Október 25-én az ASALA 15 robbantásos merényletett követett el Párizsban,magölve egy őrt a török követségen.A teroristák az ASALA egyik vezetőjének Monte Melkonyan és négy másik társuk szabadonbocsáttását akarták elérni a robbantásokkal.1982 januárjában Melkonyant szabadon bocsájtják és a négy ASALA tag könnyü büntetést kap.
Nagyon érdekes hogy a világ amely megérti az örmények "terror nyelvét",nem
érti meg a mi "igaz nyelvünköt".És ma az örmények törvénytelennek tartják a
Ramilért folytatott harcot.Vagy netánn a világ törvényei a ti terror
törvényeitek lettek "kedves szomszédok"?Mi bizunk a becsületers törvényekben.És
hisszük hogy a becsületes a végén győzni fog.![]()
"Ők terrornak nevezik én ellenálásnak nevezem"-Patric Devedjyan szavai aki az örmény fiuk védője volt akik meggyilkoltak egy török diplomatát Franciaországban.Ma a francia parlament képviselője.Nem terroristáknak hanem aktivistáknak nevezte őket és nem érdekelte hogy az ASALA tagjai.Azért védem őket mert örmény hősök.Ügyvéd vagyok nem biro.Nem fontos az ügyvédnek hogy higgyen annak aki véd.Azért védem őket mert visszaadták nekem és sok más örménynek a nemzeti büszkeségünket.Nagyon is megértem a fiuk tettét.
Érdekes hogy azok az emberek akik egy nagy terrorszervezet tagjai,előre kitervelt gyilkosságokat követnek el csak "ellenálók".És habár csak 15 évet kapnak tetteikért csak 4-5 töltenek börtönbe.P. Devedjyan ma azért harcol hogy:"Tartoztassuk le azokat akik azt mondják hogy az örmény népirtás nem történt meg".És a követői ma egy Azerbaijani tisztet akarnak befeketitteni mint a világra veszélyes terroristát.Ugy mutatják be Ramilt mint a terror megalapittóját Magyarországon.Miközben tudott hogy a 70-80-as években Budapesten az ASALA merényletett tervezett orosz zsidók ellen és e terv fő kitervelői a Dashnakstyun központi tanácsa volt.
Azt probáljuk elmagyarázni hogy ki Ramil Safarov.Többszáz borzalmas dolog történt a szemei előtt,elvesztette hazáját,több tucat ismerőse rokona halt meg és nem tudta elviselni az örmény tiszt sértegetéseit.
1.Ramil nem volt tagja egy terrorista szervezetnek sem,ő nem terrorista.Ő egy tiszt a NATO rendszerben.Soha nem védenénk egy terroristát,bizunk abban hogy ujra fogják vizsgálni tettét és változtatni fognak az életfogytiglani büntetésén.
2.Ugy látjuk hogy tette nem volt előre kitervelve és felindulásból ölt.Ramil nem nemzetisége miatt ölte meg G Markaryant hanem azért mivel az megsértette.Ha megakart volna ölni egy örményt akkor a Bakuban élö 30000 örmény közül ölt volna meg valakit vagy a Törökországi örmények kötül tanulási évei alatt.
3.Ramil Safarov kiérdemelte hogy külföldön tanulhasson mivel egy müvelt,okos ifju volt.Sikeresen befejezte tanulmányait és 1 évet szolgált a török hadseregben.Egyike lévén a két személynek akiket továbbtanulásra Magyarországra küldtek.
De...
A legtöbb személy akit P.Devedjyan védett és hősöknek nevezett akik visszaadták a nemzeti büszkeségüket,olyan tetteket követtek el amelyek folyamán sok száz török nemzetiségü személy halt meg csak könnyü büntetést kaptak.A tetteik csak "ellenálás"-ként ismertek.(Habár tagjai voltak az ASALA-nak és más terrorista szervezetnek).1-2 éve a "terror elleni háboru"-ról zajló vita során az örmény parlamentben az örmény alelnök V Ovanesyan azt mondta: a terror tettek azok atettek amelyek során az áldozatok a polgárok.De az örmények ugy beszélnek Ramilról mint terroristáról elérték hogy életfogytiglan büntetést kapjon és az Öményországnak való kiadatását akarják.
Hogyan gondolod a Ramilra kiszabott életfogytiglani börtön borzalmas a terror
szervezet tagjaira kirótt büntetéshez képest?De mi bizunk a jövőben.Minden ember
Azerbaijanban,Ramil édesanyja hozzátartozója várja Ramilt már 4 éve.![]()
Már tradicióvá vált bünösként tekinteni a török diplomatákra akiket örmény harcosok öltek meg.Gondoljunk mint bünösökre az 1915-ös évi eseményekért.Természetesen nem bünösök személyesen de felelősök mint a törökök képviselői és tagjai a török diplomáciának.
Forrás:Bünösök a török diplomaták? Asbarez ujság 1984 dec. 1 ,14-ik oldal.![]()
Tények bizonyitják Zori Balayannak a"Nagy Örményország" főideologusának részvételét a Khojali népirtásban.
"A katonáink az ablakhoz szegeztek egy 13 éves török fiut amikor beléptünk az elfoglalt házba khachasural.Amikor a török gyerek zajt csinált khachasur a szájába tömte az anyja levágott mellét.Ezután én bőrt vágtam le a fejéről,melléről és hasáról,figyeltem az órát 7 perc mulva a gyerek meghalt.A lelkem ujjongot örömében amikor mindezt tettem.Majd khachasur feldarabólta a fiut és odavette a kutyáknak.
Ugyanezt tettük három másik gyerekkal aznap.Megtattem kötelességem mint örmény hazafi.
Zori Balayan szerint, aki lejegyezte az örmények általi népirtást
Khojaliban,minden örmény büszke kell legyen tettére.Ezek az idézetek az örmények
által elkövetett népirtásról Zori Balayan 1996-ban publikált a"Lelkünk
szárnyalása" cimü könyvéből valók.![]()
Az Állami Komisszióval kapcsolatban álló, volt fogoly és tusz polgárok informácioja alapján 1335 polgár ebből 129 gyermek 312 nő és 246 idős személy szabadult ki az örmény fogságból. Az agresszió következtében 4868 polgár ebből 55 gyermek, 326 nő és 410 idős személy halt meg.
Az Azerbaidzsáni megcáfolhatatlan tények azt mutatják hogy az örmények 783 polgárt tartanak fogva de ezeket a tényeket a nemzetközi szervezetek eltitkolták. Ez a lista az örmény fogságból hazatérő személyek vallomásán alapszik. A német,orosz,gruz munkacsoport tagjai akik az eltüntek és fogvatartottak ügyével foglalkoztak és azonkivül a nemzetközi vörös kereszt jováhagyta e személyek fogvatartásáról szolo információt. De ezen személyek sorsa mai napig ismeretlen.
Huseynova Tamara saleh qizi: Őt a Tovuz régióbeli Alibayli faluban ejtették
foglyul 1992-07-26-án. A testvére Akif Huseynov az örményektnél érdeklődött
a lánytestvére utánn. Azt mondták neki hogy a testvére a Berd régióbeli
Paravar faluban van fogvatartva Mqerin Alaverdiyan családjában, aki meghalt.
1992-11-06-án Alaverdiyan Samir Aleksevich üzenetett küldött Örményországból
Akif Huseynovnak és elismerte hogy Tamara fogoly. Tamara Huseynova foglyul
ejtését a nemzetközi munkacsoport is igazolta.
De Tamara Huseynova sorsa mai napig ismeretlen.
Rahimov Rahim Abdulkarim oglu: Őt az Agdere régióban fogták el
1993-06-24-én. A családja 1993-07-16-án üzenetett kapott Oroszországból
(Orenburg város Volgoqradskaya ut, 40/2 ház, 69 lakás) a táviratban az ált,
hogy R. Rahimovot az Agdere régióbeli Vaqauz faluban tartják fogva Qrelin
Agacanyan othonában. 1993-ban a családja üzenetett kapott R Rahimovtól a
Nemzetközi Vöröskereszten keresztül.Ebben a levélben R.Rahimov arra kéri
őket hogy találják meg Zora Agacanyant, aki eltünt és cseréljék ki vele.
Örményország titkolja a mai napig a R.Rahimovról szólo információkat.
Az Azerbajdzsáni információk szerint a tuszok és fogvatartottak listáján szereplő személyek egy részét megölték a kinzások során vagy betegségekben haltak meg, vagy a mai napig foglyok és rabszolga munkára használják őket.
1335 Azerbajdzsáni polgár szabadult ki örmény fogságból. Az állami komiszio információi szerint testi rokkantság,szellemi betegségek vehetők észre a fogvatartottak között.Az örmény fogság egész életre tartó nyomot hagyott lelkükön és testükön. A komisszió tényei bizonyitják,hogy többszáz azeri fogoly esett kimondhatatlan kinzások áldozatául.A legkülönbözőbb kinzásokat probálták ki a foglyokon, a kereszt jelét égették a mellükbe,sót szortak a nyilt sebeikbe,olajat fecskendeztek a vénájukba,különböző testrészeiket vágták le és etették meg velük.
Shovqi Aliyev karcsontját örmény orvosok rántották ki amikor még csak 3 éves volt. Shovqi örökre rokkant.
A Kalbadjari megszállás során elfogták Guljamal Guliyeva ujszülött fiát Arzu Hadjiyevet. Aida Serobyan örmény doktor ismeretlen injekciüt adott a kisgyereknek. Arzu rokkant lett és 2003 májusában tiz évesen meghalt.
Az örmények a 15 éves Nazakat Mammadova szemei előtt kinozták édesapját.Az édesanyja nem birta és megőrült.És N.Mammadovát többezer rubel váltságdij fejében engedték szabadon.
Az örmények Kaklik Hasanovanak akit az Agdam régióban ejtettek foglyul 16 fogát huzták ki a kinzás során.
Az Agdam régió megszállása folyamán az örmények elfogták Shargiya Shirinovat és nyolc arany fogát huzták ki,legalább hat honapon keresztül kinozták még.
Vladimir Ivanovich Shevelyov (aki orosz) volt Agdami lakos szerint akit megkinoztak az örmények, a 89 éves anyja a nővére Svetlana Ivanova és 58 éves beteg testvérét brutálisan megverték és megőgették az örmények. Ezenkivül nagyon sok női és gyermek holttestet látott az Agdami csatornába. Vladimir S. tanusitja, hogy az örmények foglyul ejtettek 7 szellemi beteg embert akik a korházban voltak.
Mammadov Abdulazim Mecnun oglu aki sebesülten fogtak el, az örmének brutálisan elvertek majd olajat fecskendeztek a vénáiba.
Mammadov Mayil Mammadali oglu katonai fogolynak keresztet égettek a bőrébe majd olajat fecskendeztek az ereibe.
Ez idő alatt több száz azeri fogoly menekült az öngyilkoságba a kinzások hatására. Az állami komisszió még mindig kapja az információkot az örmények büntetteiről.
1993 áprilisában az Azerbajdzsáni titkosszolgálat elfogta az örmény katonai parancsok egyikét a Kalbadjari támadás folyamán,ebben a parancsban arról volt szo hogy öljék meg és temessék el a foglyokat. Siettek mivel el akarták rejteni a vérengzésüket a nemzetközi sajto képviselüi elől akik akkor érkeztek a harci zonába.
1994 feb. 16-án az örmény külügyminisztérium bejelentette,hogy 8 azeri tisztet lőttek le szökés közben.A boncolás során Derek Paunder profeszor a Nagy Brittaniai Doktorok az emberi jogokért szervezet tagja arra a következtetésre jutott, hogy a katonákat ugyanazzal a fegyverrel lőtték le közelről,és visszautasitotta a szökés közbeni lelövésüket.
A Kalbadjari megszállás során elfogták a 20 éves Semaye Karimovat és 2 éves kislányát Nurlana Karimovát.A fogság alatt Semaye nem birta a lánya kinzását nézni és öngyilkosságot követett el.
Amirova Xazangul Tevekkul qizi: a Khojaly megszállás alatt az örmények
elfogták egész csal
ádját. Lelőtték az anyját Rayat, 7 éves hugát Yeganat és Goyche
nagynénjét,az apját leöntötték kőolajal és felgyujtották.
Ilham Nasirov: 1992 julius 27-én fogták el Agderenél, fej, nyak és váll sebesülései voltak. Agusztus 8-án egy örmény telefonált a családjának és azt mondta, hogy Ilhamot Jerevánban Arakelyan otthonában tartják fogva. Az örmény család feltételül szabta Shaqen Arakelyan megtalálását,aki eltünt a háboru során. Egy évig Ilhamot szomjan és étlen tartották amely hatására lebetegedett.Elvitték a Jereváni korházba de már nem lehetett segiteni rejta.A korház vezető Sh.Arakelyan a 06/134-es, 1993 nov.24-i levelében irja hogy, Ilham Nasirov november 23-án meghalt. Haydarov Haydar: verések és különböző kinzások hatására meghalt a Shusha beli földalatti börtönben.Egézségügyi tesztek a holtteste maradványain bizonyitják eztet.
A Khojalyi lakost Alimammadov Faiq Shahmali oglut örmény katona lőtte le mivel az nem volt hajlando Ganjat "Kirovabadnak"nevezni.Erről tanuskodik Mammadov Zulfi Ibrahim oglu és Mammadov Mammad Djumshud oglu akik kiszabadultak a fogságból.
Ezek csak kis részei az azerbajdzsániakon elkövetett büntényeknek. De ezek a tények tanuskodnak a polgárainkon elkövetett büntényekről.Az Azerbajdzsáni Biztonsági Minisztérium nagyon sok információt, bizonyitékot gyüjtött össze az azerbajdzsáni foglyokon elkövetett büntényekről. Már 2002-ben a főügyészségre küldték ezeket a bizonyittékokat. A büntények vizsgálata szerint az Azerbajdzsán megszált területein a Shusha régióban a Khankendi elszigeteltségben a katonai táborokban a rendőrségeken a az illegális katonai szervezetek tagjai a börtönök személyzete vadul és embertelenül bánt a katonai és polgári foglyokkal,meggyilkolták őket vagy öngyilkosságra kényszeritették őket.
A kutatás alatt ujból bebizonyosodott,hogy ezeket a büntényeket az örmény hadsereg katonái és a Karabakhi fals rezsim vezetői szervezték meg.